2019 Advent - Nyílt levél a „csajomnak”

Azért írok neked szerelmem, mert rájöttem, hogy én nem is Somlóba szerettem bele. Én abba szerettem bele akik Somlón lettünk. Ez az egész borászatos történet igazából veled egy időben kezdődött majdnem 8 éve. Pontosabban valamennyivel előtted, csak akkor még inkább nyaralónak, hétvégi háznak tekintettem. Valójában megismerkedésünk éveiben alakult ki Somlóval is a mélyebb kötődés, hiszen elengedtél engem. Fantáziámmal, terveimmel, és sokszor a hiányommal. Azért írom, hogy elengedtél, mert abban az időszakban még színésznek készültél Budapesten, egy pillanatra se akartál vidékre költözni és ott gyereket nevelni, vagy dolgozni. Azért írom, hogy elengedtél mert a húszas éveiben járó szerelmesnek a legfontosabb a „most”, hogy együtt legyen boldogságban, szomorúságban, féltékenységben és nyugalomban. Bárhogyan de együtt! És mi is ilyenek voltunk. Somló és a borászat viszont kapott egy titkos helyet a rendszerben. Nem közös cél volt, de nem is akadály. Most pedig itt állunk az erdővel körbevett családi házunk felújítása előtt. Persze rengeteg borgőzős, csillagnézős este próbáltam a fejemben összerakni a jövőt, de pontosan sohasem sikerült.

Az esküvőnk után három nappal lementem Badacsonyba, hogy Bakó Ambrusnak segítsek a szüretben. Nemsokkal előtte derült ki, hogy otthagyta a munkása és szüksége lesz valakire. Bencze Pistinél voltunk, ő szólt, te pedig rám néztél és tudtad. Tudtad, hogy menni fogok. És a szüretektől csúsztatott nászutunkon is szicíliai borászatokat látogattunk, mindig beosztva, hogy ki vezeti majd a bérelt autót.

Én abba szerettem bele, hogy Somlón veled megvalósíthatjuk azt amiről gyerekként álmodoztam. A kanapén ülve arra gondoltam, hogy cowboy leszek, az erdőt járom, állataim vannak, és farmon dolgozok. Hajnali fényben a kutyám rohan utánam a mezőn, és a gyerekeimmel együtt vágjuk a fát a hóesésben... A szabadságra vágytam.

Ha nem is lesznek lovaim, állataim, talán kutyám se... azt remélem, hogy jövő Adventkor az új otthonunkból lesétálunk a Szent Ilona kápolnába és énekelünk néhány dalt, utána pedig csinálunk egy forralt bort.  És süssél megint gesztenyét!

Ha jól számolom addigra Vili már totyogni fog. (ha pedig elfárad, a nyakamba veszem)

Ezt várom Veled!

Felnőni a feladathoz 2020

Vilmos már ott ült a konyhában, és egy kisebb méretű kartondobozt csapdosott. Úgy nézett rám, mintha tudná, hogy mi van benne. Nóri szemén láttam...

Megint NEKED írok! (Születésnapodra) 2020

Itt porszívózol a szobám előtt. A műanyag fej ritmusosan nekiütődik az ajtónak. A küszöbről szedegeti össze hármunk közös életének felesleges maradványait. Tudom, hogy csak...